Úton Washingtonba, a Donald Trumppal tervezett találkozójára, az ukrán elnök közbeiktatott egy megálló Brüsszelben, ahol Ursula von der Leyennel tárgyalt. Közben az európai partnerek is egyeztetnek és elkísérik Zelenszkijt a Fehér Házba. Az európai támogatás egyre inkább az úgynevezett tettre készek koalíciójának a kiállását jelenti, amelynek Magyarország nem tagja.
A Donbasz lehetne a fegyverszünet ára Ukrajna számára, de Volodimir Zelenszkij szerint ebbe semmiképp sem mehetnek bele.
Az ukrán elnök szerint amíg tart a háború és a megszállás, folyamatosan nyomást kell gyakorolni Moszkvára.
Megváltozhatott az ukrán elnök álláspontja Trump és Putyin alaszkai találkozója előtt.
Volodimir Zelenszkij további szankciók meghozatalára szólította fel a nyugati vezetőket.
Az ukrán elnök szerint a csúcstalálkozó ötletét azóta nem vetik el az oroszok, mióta több támadásuk is sikeres volt.
Kármentő üzemmódba kapcsolt Volodimir Zelenszkij. Két nappal az után, hogy aláírta azt a törvénymódosítást, amely jelentősen korlátozza a korrupcióellenes harcot vezető intézmények függetlenségét, most egy olyan törvényt terjesztett a parlament elé, amely állítólag minden korábbinál jobban szavatolja ezen szervek önálóságát. Az ukrán elnök megértette, a polgárok nem bocsátják meg, hogy az általa ígért reformok legfontosabbika ellen intézett támadást.
Európában nem csapódott le jól, hogy Ukrajna centralizálja a korrupció ellen küzdő szerveket. Kijevben 2022 óta először volt kormányellenes tüntetés.
Az ukrán elnök több olyan változást is bejelentett, amelyek a védelmi tárcát érintik.
Zelenszkij korábban azt mondta, az újjáépítésben csak baráti országok vehetnek majd részt.
Egészen megveszekedett az orbáni propaganda, most már teljes erővel uszul arra, akinek egy jó szava is van a honvédő háborút folytató Ukrajnáról. Innen már csak egy lépés az „ukránbérencség”. Az „imperialisták bérence” fordulat szinte napi szitokszó volt a Rákosi-korszakban, amelyet a mai propagandisták láthatóan jól ismernek. Legalábbis úgy tűnik, szívesen merítenek az akkori szövegekből.
A Lánczi Tamás vezette hivatal szerint a Válasz Online által készített interjúnak már az időzítése sem véletlen.
Most először adott interjút az ukrán elnök magyar médiumnak a háború kitörése óta. A Válasz Online-nak beszélt többek között Orbán Viktor ukrajnai megítéléséről, a kémbotrányról, az őt ábrázoló plakátokról és arról is, miért követ el szerinte történelmi bűnt Magyarország.
Az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy az év végéig 30 milliárd dollárral támogassák az ország fegyvergyártását.
Az amerikai elnök kezdi úgy gondolni, hogy Putyin nem is akar igazán békét, és kifejtette, hogy ez nem tetszik neki, mire a Kreml diszkréten kilátásba helyezte a harmadik világháborút. Közben Oroszország 50 ezer fős erőt vont össze a határ mentén az ukrán vádak szerint, és éjjel masszív dróntámadást indítottak egymás ellen a felek. Zelenszkij szerint Moszkva miatt nem haladnak a tárgyalások, ezért háromoldalú egyeztetést javasol.
Ukrán források szerint várhatóan csütörtök helyett csak pénteken újítják fel Isztambulban a több mint három éve megszakadt ukrán–orosz tárgyalásokat a lehetséges tűzszünetről, illetve a 2022 februárja tartó konfliktus végleges lezárásáról. A késés oka, hogy az ukrán várakozásokkal ellentétben nem jelent meg a török metropoliszban Vlagyimir Putyin orosz államfő, és emiatt a Törökországban tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak délután jelölte ki a Kijevet képviselő politikusokat.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozott arról, hogy tárgyalások színhelye a legnépesebb török nagyváros lenne. Erdogan kijelentette: a siker első feltétele a tűzszünet.
Az ukrán elnök úgy fogalmazott, összeállt a tettre készek koalíciója.
A drónalakulat vezetője Ukrajna Hőse kitüntetést kapott Zelenszkijtől.
Az ukrán elnök elmondása szerint beszéltek a légvédelemről és Oroszország elleni szankciókról is.
