Egészen megveszekedett az orbáni propaganda, most már teljes erővel uszul arra, akinek egy jó szava is van a honvédő háborút folytató Ukrajnáról. Innen már csak egy lépés az „ukránbérencség”. Az „imperialisták bérence” fordulat szinte napi szitokszó volt a Rákosi-korszakban, amelyet a mai propagandisták láthatóan jól ismernek. Legalábbis úgy tűnik, szívesen merítenek az akkori szövegekből.
A Lánczi Tamás vezette hivatal szerint a Válasz Online által készített interjúnak már az időzítése sem véletlen.
Most először adott interjút az ukrán elnök magyar médiumnak a háború kitörése óta. A Válasz Online-nak beszélt többek között Orbán Viktor ukrajnai megítéléséről, a kémbotrányról, az őt ábrázoló plakátokról és arról is, miért követ el szerinte történelmi bűnt Magyarország.
Az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy az év végéig 30 milliárd dollárral támogassák az ország fegyvergyártását.
Az amerikai elnök kezdi úgy gondolni, hogy Putyin nem is akar igazán békét, és kifejtette, hogy ez nem tetszik neki, mire a Kreml diszkréten kilátásba helyezte a harmadik világháborút. Közben Oroszország 50 ezer fős erőt vont össze a határ mentén az ukrán vádak szerint, és éjjel masszív dróntámadást indítottak egymás ellen a felek. Zelenszkij szerint Moszkva miatt nem haladnak a tárgyalások, ezért háromoldalú egyeztetést javasol.
Ukrán források szerint várhatóan csütörtök helyett csak pénteken újítják fel Isztambulban a több mint három éve megszakadt ukrán–orosz tárgyalásokat a lehetséges tűzszünetről, illetve a 2022 februárja tartó konfliktus végleges lezárásáról. A késés oka, hogy az ukrán várakozásokkal ellentétben nem jelent meg a török metropoliszban Vlagyimir Putyin orosz államfő, és emiatt a Törökországban tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak délután jelölte ki a Kijevet képviselő politikusokat.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozott arról, hogy tárgyalások színhelye a legnépesebb török nagyváros lenne. Erdogan kijelentette: a siker első feltétele a tűzszünet.
Az ukrán elnök úgy fogalmazott, összeállt a tettre készek koalíciója.
A drónalakulat vezetője Ukrajna Hőse kitüntetést kapott Zelenszkijtől.
Az ukrán elnök elmondása szerint beszéltek a légvédelemről és Oroszország elleni szankciókról is.
Donald Trump a jelek szerint az orosz–ukrán háború azon szereplőjének az érveit fogadja el, akit utoljára hall. Miután találkozott Volodimir Zelenszkijjel, Vlagyimir Putyin került a szégyenpadra.
A mérvadó nyugati lapok nagyjából egyetértenek abban, hogy Trump rettenetes egyezséget akar lenyomni Zelenszkij torkán, amivel nem is tehetné boldogabbá Putyint. Pedig az orosz medve már megsebesült, az USA azonban ahelyett, hogy kihasználná a gyengeségét, inkább felgyógyítja és megerősíti, hogy holnap újra támadhasson. A kérdés az, mit kellene tennie Ukrajnának és Európának ebben a helyzetben. Nemzetközi lapszemle.
Ha Putyin állítása igaz, az gyengítheti az ukránok tárgyalási pozícióit.
Az orosz hirdetések magas fizetéssel, belépési bónusszal és macsó szöveggel csábítanák a kínaiakat a hadseregbe.
A Kreml szerint addig nem lehet beszüntetni a harcokat, amíg számos feltételt nem tisztáztak.
Az ellenzéki pártok időt kérnek a felkészüléshez, de egyes források szerint az ukrán elnök már akár júliusban is a szavazóurnák elé hívná az ukránokat.
Harminc ország vezetői ültek össze Párizsban, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljanak.
Az amerikai elnök állítja, hamarosan teljes tűzszünet lesz.
A bírságot végül elengedte a Helsinki önkormányzat.
Az oroszok a második világháború óta nem szenvedtek el akkora veszteséget, mint most az Ukrajna elleni háborúban.
